Anna Mae Bullock néven jött a világra Tennessee államban, Nutbush városkában - a helység nevét az önéletrajzi ihletésű Nutbush City Limits című dala örökítette meg. Az ötvenes évek elején anyjával St. Louis-ba költöztek, itt kezdett énekelni a helyi klubokban. Tizennyolc évesen csatlakozott vokalistaként Ike Turner Kings of Rhythm elnevezésű együtteséhez, hamarosan szólóénekesnek és a gitáros Ike feleségének lépett elő. 1960-ban A Fool In Love című daluk felkerült a listákra, ettől kezdve Ike és Tina Turner Review néven járták Amerikát, majd a világot. A házasság szakmailag volt sikeresebb, számtalan daluk lett sláger (River Deep, Mountain High, Proud Mary), 1969-ben a Rolling Stones turnéján melegítették be a közönséget. Kapcsolatuk azonban megromlott, a drogokra rászokott Ike kizsákmányolta, csalta és ütötte-verte feleségét, aki sokszor csak napszemüvegben, fájdalomcsillapítókkal teletömve tudott színpadra állni.
A pohár 1976-ban telt be: az énekesnő egy színpadi veszekedés után otthagyta a turnét és férjét, saját bevallása szerint 36 cent készpénzzel és egy benzinkártyával zsebében kezdett új életet. Ike Turnerrel, aki 2007-ben drog-túladagolásban halt meg, soha többé nem váltott egy szót sem, csak nevét tartotta meg. Még akkor sem álltak egy színpadon, amikor 1991-ben együtt kerültek be a rock halhatatlanjai közé - Ike ugyanis éppen börtönben ült kábítószer birtoklásáért, a kitüntetést helyettük Phil Spector, a River Deep, Mountain High című albumuk producere vette át.
A szólókarrier lassan indult, Tina kísérletezett rockkal, diszkóval, különösebb feltűnés nélkül. Hogy el tudja tartani gyerekeit, takarított, olykor segélyen élt, a szakmában lassan leírták. 1984-ben aztán a rockzene egyik legnagyszerűbb visszatérésének lehetett tanúja a világ. A 45 éves Tina Private Dancer című albumából 12 millió példány kelt el, három Grammy-díjat söpört be érte, What,s Love Got to Do It című dala listavezető lett Amerikában. A rendkívül energikus, lobogó hajú, koncertjein híresen hosszú lábait szabadon hagyó ruhákat viselő énekesnő világszerte zsúfolt arénákban lépett fel, albumai milliós példányszámban keltek el, 1988-ban Grammy-díjat kapott. A minden porcikájából erotikát sugárzó énekesnő a filmvásznon is bizonyított: szerepelt a Who együttes Tommy című musicaljének filmváltozatában, egy Mad Max filmben és Az utolsó akcióhős című filmben, s ő énekelte az Aranyszem című James Bond film címadó dalát. Természetesen róla is készítettek filmet, de ezt nem nézte meg, mondván: még így sem akarja átélni a férje által okozott szenvedéseket. (A filmvászon őt megformáló Angela Bassett amerikai színésznőt ugyanakkor alakításáért Oscar-díjra jelölték.)
A kilencvenes évektől Tina Turner már ritkábban lép fel, utolsó nagyszabású turnéjára öt éve, énekesnői karrierjének fél évszázados jubileumán indult, s ez lett a 2009-es év legjövedelmezőbb koncert-körútja. Az énekesnőn mintha nem fogna az idő: talán szerencsés génjeinek, talán buddhista meditációinak köszönhetően alakja még mindig a régi. Magánélete révbe jutott, több mint húsz éve él egy nála jóval fiatalabb német producerrel, akihez tavaly férjhez ment, s a svájci állampolgárságot is felvette.
Tina Turner a világ egyik legnépszerűbb énekesnője, aki több mint 200 millió lemezt adott el, s bekerült a Guinness rekordok könyvébe is, mert több koncertjegyet adott el, mint bármely más szólista a szórakoztatóipar történetében.